2013. július 31., szerda

Jó éjt ! :D

Alton Glenn Miller (1904március 15.), amerikai dzsesszzenész, zeneszerző, zenekarvezető.
Az első harsonáját egy hentestől kapta tizennégy éves korában, akinek a boltjában dolgozott egy ideig. Az iskolai tánczenekarban kezdett rajta játszani. Tizenhétéves korában annyira megragadta az akkoriban felhangzó új tánczene ritmusa, hogy megszökött otthonról és egy wyomingikisváros zenekarában kezdett játszani. 1923-ban a Colorado-i egyetem zenakarában játszott, ahol tanult. Másfél év múlva otthagyta az egyetemet és Los Angelesbe ment Max Fisher együtteséhez.
1920-30 között harsonásként dolgozott és hangszerelt Ben Pollack, Red Nicholson és mások számára. Ebben az időben ismerkedett megBenny Goodmannel, akivel készült közös felvétele is.
Saját big bandjét 1937-ben hozta létre. Glenn Miller együttese az 1930-as évek második felében az Egyesült Államok legnépszerűbb zenekara volt. Számaik a legkedveltebb slágerek közé tartoztak.
második világháború alatt Miller önkéntesként belépett az amerikai hadseregbe, ugyanis legfontosabb feladatának a fronton harcoló katonák szórakoztatását érezte.
Más zenészekkel együtt megalapította az Egyesült Államok Légierejének Zenekarát. Kezdetben Amerikában, majd Nyugat-Európában zenéltek.
1944. december 15-én a Londontól északra fekvő Bedfordban felszállt egy repülőgépre, ami Párizsba vitte volna. A gép eltűnt, minden bizonnyal a németek a La Manche-csatorna felett a gépet lelőtték.

2013. július 29., hétfő

Minek örültem az elmúlt héten ?



  •  klimatizált vonattal utaztam a közeli városba az öreg, büdos , zajos  csotrogány helyett :D 
  •   bigband  koncert :D
  •  gyermekem vidám hangja a telefonból :D 
  •  másik gyermekem sms-t küldött, hogy túlélte a hétvégi kiruccanást :D 

2013. július 28., vasárnap

A múlt hét legfontosabb gondolata

Fontos, hogy ne akarjunk mindig örülni és jól érezni magunkat, hanem ismerjük fel, hogy most nem a nevetésnek és a szökdelésnek, hanem a sírásnak és jajgatásnak az ideje van. Ha ezt nem tesszük meg, akkor egyre mélyebbre kerülünk a rosszba, ugyanis a rosszból való kijövésnek az az első lépése,  hogy elfogadjuk, Isten most megengedett valami rosszat az életünkben és most az dolgunk, hogy helytálljunk. 

Ez természetesen mindig nehéz. Külön megnehezíti a kultúránk, amelyik azt sugallja, hogy a jó, a megelégedettség, az öröm az a jussunk, ami mindig jár nekünk. Így aztán általában hosszú időt töltünk tagadással, méltatlankodással, csapkodással, és egyre mélyebbre merülünk az örvénybe. 

Nagyon nagy erőt ad azonban, ha valaki tudja, hogy az egész élete, a jó is és a rossz is Isten kezében van, hogy a jó az Ő ajándéka, s az Ő saját jósága miatt bízhatom abban, hogy majd újra meg leszek ajándékozva; ahogy abban is, hogy a nehézségekben soha nem hagy egyedül és  amilyen mértékben megengedte a nehézséget,  legalább olyan mértékben segíteni is fog.  
/forrás : http://terapiaonlajn.blogspot.sk/


2013. július 17., szerda

Jane Eyre




Egyetlen gondolatot sem szabad a múltra vagy a jövőre vesztegetni. A múlt, az olyan csodálatosan szép volt - és olyan halálosan szomorú -, hogy ha csak egyetlen sort elolvasok a múlt teleírt lapjairól, vége a bátorságomnak. A jövő: félelmetes üresség. Ilyen lehetett a világ a vízözön után.268. oldal



A gyűlölettel szemben nem az erőszak a leghatékonyabb fegyver, s az is kétséges, hogy a bosszúállás begyógyítja-e az igazságtalanság okozta sebeket.  72. oldal, 6. fejeze

Ha becsülik az embert (...), az olyan jó érzés, mintha az ember állandóan napfényben sütkéreznék, és szívében kellemes, derűs érzések bontakoznak ki.385. oldal
                                             



Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.   6. fejezet


Sokkal okosabb, ha az ember türelmesen elviseli azt, ami csak neki fáj, mintha elhamarkodottan olyasmit tesz, aminek káros következményeit mások is megsínylik.   73. oldal



Miért roskadnánk magunkba fájdalmunkban, mikor az élet úgyis oly rövid, a halál pedig feltétlenül a boldogság kapuja, s a dicsőségé?
81-82. oldal



Magához hasonló nővel soha nem találkoztam, Jane. Maga a kedvemet keresi, mégis uralkodik rajtam: amikor úgy látszik, szelíden meghajlik akaratom előtt, tulajdonképpen fölém kerekedik. Elhiteti velem, hogy az ujjam köré csavarhatom, mint valami puha selyemfonalat, és ugyanakkor megremeg a szívem, ha csak rám néz. Menthetetlenül meghódított, és még soha, egyetlen hódításom sem tett olyan boldoggá, mint az, hogy a maga rabszolgája lettem.


Az árván maradt Jane Eyre-t szívtelen nagynénje neveli, ám egyre súlyosabb ellentéteik miatt a néni végül árvaházba adja a kislányt. Jane-ből művelt, kedves modorú kisasszony lesz, és ennek köszönhetően sikerül tanítónőként elhelyezkednie egy jómódú különc kastélyában, Thornfield Hall-ban. Miközben az úr, Mr. Rochester szeleburdi gyámleányát pallérozza, tiszta szerelem ébred benne gazdája iránt, és legnagyobb örömére érzelmei nem maradnak viszonzatlanok. Ám a kastély és a férfi sötét titka váratlan akadályt állít boldogságuk elé. Mind Jane-nek, mind Rochesternek súlyos megpróbáltatásokon kell átesnie, míg kiderül, vajon lehet-e reményük a megalkuvás nélküli beteljesedésre. Charlotte Bronte legkiérleltebb regénye máig érvényes példát mutat méltóságból, hűségből és a magára eszmélt női lélek erejébe vetett hitből. 

2013. július 16., kedd

Nyár

Kosztolányi Dezső

A nyár

A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.
Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.
S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül,
s zöld pártadísze hullong a fejérül,
virrasztom árva, bús menyasszonyom.
Zokogva már hülő keblére fekszem,
s elsírva ottan legnagyobb szerelmem,
sápadt, aszú haját megcsókolom...
Szombathely 

2013. július 9., kedd

"Mit lehet tenni a gyerekért?

"Mit lehet tenni a gyerekért? Ahogy Rudolf Steiner mondta: tisztelettel fogadni, szeretettel nevelni, szabadságban elengedni. Ugyanakkor ezután is ott állni szilárdan, akár a jó tréner, aki már elengedte a tornászt, de ha zuhan, azért még el tudja kapni." Dr. Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság



2013. július 5., péntek

Párbeszéd

Néha eltűnődöm, mit is mondanék Neked Uram, ha személyesen találkoznánk.
Talán így szólnék: „Köszönöm Uram," hogy mindig mellettem voltál.
Biztosan tudom, hogy voltak idők, mikor a tenyereden hordoztál, Uram.
Mikor a Te erőd segítségével jutottam keresztül életem sötét szakaszán.

http://www.szentter.com/daily-prayer/2013-07-05